örök barátok

Örök barátok

Néhány találó gondolat, amiket évekkel ezelőtt találtam és aztán valahogy azóta is velem maradtak.

„Kepler az első törvényt, mely azt mondja, hogy a bolygók ellipszisekben mozognak, melyeknek egyik gyújtópontjában a Nap áll, a Mars bolygón tett megfigyeléseiből vezette le. Arra a gondolatra jött, hogy az eme bolygó körmozgásában levő rendetlenségek talán épen onnét erednek, hogy Kopernikus-nak az a föltevése, mely szerint a bolygók körökben mozognak, helytelen. Megpróbálta tehát, hogy mi jönne ki, ha a pályát ellipszisnek venné, s a Napot annak egyik gyujtópontjába helyezné. Az eredmény az volt, hogy a rendetlenségek egyszerre eltűntek, s helyüket a legszebb harmónia foglalta el.

A második törvény, mely szerint «a Naptól a Marsig húzott egyenes vonal eme bolygó mozgása közben egyenlő időkben mindig egyenlő téreket fut meg», most már csakhamar fel volt találva. Kepler az Astronomia nova-ban a Marsról, mozgása látszólagos rendetlenségeire czélozva, úgy beszél, mint egy ellenségről, melyet a csillagászok sokáig nem értettek, de most a győzőnek hűséges alattvalójává lett.”

___
in: Czógler Alajos, A fizika története életrajzokban I/II. (1882), Kepler, II. Kepler asztronómiája, 156-157. o.

http://leporollak.hu/tudomany/czogler/CZOGLER.HTMhttp://mek.oszk.hu/03500/03574/html/cz1.htm

Mikor Dion, aki letaszította a trónról Dionysiost, arról értesült, hogy Kallippos, akiben barátjai közül a legjobban megbízott, merényletet sző ellene, nem tudta rávenni magát a dolog kivizsgálásra, mondván: „jobb meghalni, mint úgy élni, hogy az ember folyton-folyvást szemmel kelljen tartsa nem csak az ellenségeit, de még a barátait is”.

___
in: Plutarch, Moralia, Sayings of Kings and Commanders, Dion, (177)

http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A2008.01.0193%3Achapter%3D24%3Asection%3D1

Mikor egy illető vizet öntött Archelaus (makedón király) fejére és barátai mind az illető megbüntetése mellett erősködtek, azt mondta: „Dehát nem is rám öntötte ő a vizet, hanem egy másik emberre, akinek ő engem gondolt.”

___
in: Plutarch, Moralia, Sayings of Kings and Commanders, Archelaus, (177)

http://www.perseus.tufts.edu/hopper/text?doc=Perseus%3Atext%3A2008.01.0193%3Achapter%3D25%3Asection%3D5

~ „Ne a régiek nyomdokában igyekezz járni; igyekezz arra, amire ők is igyekeztek.”

~ „Ne a régiek nyomdokát tartsd szem előtt; tartsd szem előtt azt, amit ők is szem előtt tartottak.”


"Do not seek to follow in the footsteps of the men of old; seek what they sought."

— Matsuo Basho


in: KBZ, 6:512; translation is from Sources of Japanese Tradition, ed. Ryūsaku Tsunoda, Wm. Theodore de Bary, and Donald Keene (New York: Columbia University Press). *KBZ: Kōhon Bashō zenshū (The Complete Works of Basho) → A Study of Japanese Aesthetics in Six Parts by Robert Wilson https://www.thehaikufoundation.org/omeka/files/original/7c30bd2968f67bd2e118c21b98755c0b.pdf

Ne légy szerencsétlen idő előtt, mert az, a minek bekövetkeztétől remegtél, talán sosem következik be vagy legalább még nem következett be.

Tehát egyes dolgok jobban gyötörnek bennünket, mint kellene. Némelyek előbb gyötörnek, mint kellene. Némelyek pedig, bár egyáltalán nem kellene, mégis gyötörnek.

Így hát vagy növeljük vagy képzeljük vagy előlegezzük a fájdalmat.

Vizsgáld meg, vajjon vannak-e biztos jelei a baj bekövetkezésének.

Mert legtöbbször csak sejtelem miatt aggódunk, és a mi a háborút végezni szokta s az egyeseket még sokkal inkább semmivé teszi: a hír űzi velünk játékát.

Kapva kapunk az agyrémen.

Nem vizsgáljuk, nem kutatjuk azt, a mi bennünket félelembe ejt, hanem reszketve hátat fordítunk neki, akárcsak azok, a kiket … egy ismeretlen származású mese félelembe ejt.

Nem tudom, honnan van az, hogy az alaptalan dolog inkább fölzavar bennünket.

Mondjuk: Valószínű, hogy valami baj bekövetkezik, de azért egyszersmind nem bizonyos is. Mily sok váratlan dolog történt már s mennyi várt nem történt már soha meg! S mégha meg is fog történni, mit használ saját fájdalmunknak elébe futnunk? Elég korán fog érni a fájdalom, ha, már itt lesz: míg el nem jön, kecsegtesd jobbal magadat. Mit nyersz ezzel? Időt! Sok minden jöhet közbe, a mi a közelgő veszélyt, mégha már egészen mellettünk van is, föltartóztathatja, megszüntetheti vagy másnak a fejére háríthatja át: még tűzből is nyílt már menekülésre alkalom. Megesett már, hogy némelyeket rombadőlő ház szelíden nyomott a földre. Megtörtént, hogy egy-egy embernek közvetlen nyakáról vonták vissza a kardot s az illető túlélte hóhérát.

A szerencsétlenségnek is megvan a maga szeszélye. Talán bekövetkezik, talán nem: de míg el nem dől, legalább nincs meg. Addig tehát kecsegtesd jobbal magadat.

Néha a lélek anélkül, hogy valami szerencsétlenséget hirdető jelek jelentkeznének, maga teremt magának csalképeket vagy egy kétértelmű szót a rosszabbik értelemre csavar el vagy valakinek rá vonatkozó neheztelését a valóságnál nagyobbnak képzeli s nem arra gondol, hogy ellenfele mennyire haragszik, hanem arra, hogy mennyire mehet egy haragos ember [mi telik ki egy haragos embertől].

Hiszen akkor nem volna ok rá, hogy éljünk, nem volna határa a nyomorúságnak, ha mindentől félnénk, a mitől csak lehet.

Félelmünk tárgyaiból egy sem annyira, bizonyos, hogy bizonyosabb ne lehetne kimaradásuk vagy a remélteknek csalárdsága.

Tehát reményt, félelmet vizsgálj meg alaposan, s valahányszor minden bizonytalannak mutatkozik, kedvezz magadnak: hidd azt, a mit jobban szeretnél.

S mégha nézeted szerint több okod volna is a félelemre, azért ne kevésbbé hajolj a másik oldalra s hagyj föl a magad nyugtalanításával.

Mert senki sem áll ellent magának, ha már egyszer izgalomba jött, s nem szállítja, le félelmét, való értékére.

Senki sem mondja: «A hír szerzője nem érdemel hitelt; ő maga költötte vagy csak elhitte». Hitelt adunk az elbeszélőknek. A kétesektől mint bizonyosaktól remegünk. Nem tartunk mértéket a dolgokban. A hol csak egy kicsit kellene aggódnunk, rögtön félünk.


— Kiemelt gondolatok Seneca egy erkölcsi leveléből.

___
in: Lucius Annaeus Seneca, Erkölcsi Levelek, I/II. kötet, 1906, ford Barcza József >>> 2. könyv, 1. levél (13.)

http://nektar.oszk.hu/hu/manifestation/3280689

Van az, hogy ● zavarban v. bizonytalanságban van, valamiből nem menekülhet, nem tud adni magának semmi tanácsot, ingadoz, bizonytalankodik | ez a latin: haereo

Van az ● okosság, belátás, higgadtság, elmebeli tehetség, melynek folytán valaki maga magának tanácsolni tud, maga képes a szükségest eligazítni és belátni | ez a latin: consilium

___
in: Dr. Finály Henrik, A latin nyelv szótára, 1884

https://latin.oszk.hu/