„Azt szenvedéd, mit már sok ember szenvedett. / Jelen sorsával aki nem elégedett, / És balgán többre sóvárg, könnyen tönkre jut.”

– így szól Euripidész egy fennmaradt töredéke.

Ebben a lényeg talán az, hogy ahhoz, hogy az ember többre juthasson a jelen helyzetével és adottságaival helyesen kell gazdálkodjon. A jelenjét igenelje, gondozza, gyarapítsa, virágoztassa, művelje. Bármilyen is az.

A legrosszabbat azzal teszi, ha megpróbálja jelenjét eldobni, vagy nem él vele. Azzal tehát, ami egyedül a rendelkezésére áll. És olyan dolgokkal akar működni, amik nem állnak a rendelkezésére, nem aktuális valóságok számára. Így tulajdonképpen kidobja a kukába a rendelkezésére álló, helytartósága alá tartozó jelen valóságot – a saját jelen valóságát. És ezzel tönkre ereszti saját életét, sorsát. Valami ilyesmi.

(Euripidész elveszett drámáinak töredékei, ford Csengery János, 1926. | 1062./232.oldal)